<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[Nevezetes Fák Magazin friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Megalakult az Észak-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Hálózat]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/397114/megalakult_az_eszak-alfoldi_regionalis_kornyezetvedelmi_halozat]]></link>
  	   <description><![CDATA[2010. januárjában megalakult az ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI HÁLÓZAT. A regionális hálózat 22 tagszervezet - köztük az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület -, indította útjának az együttműködést. A koordináló szervezet szerepét, a hajdúböszörményi székhelyű Zöld Kör vállalta.

 A hálózat a következő rövidtávú feladatokat tűzte ki maga elé célként 2010. első félévére...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 11 Feb 2010 16:44:48 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Móri hársfa]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392450/mori_harsfa]]></link>
  	   <description><![CDATA[Mór (németül Moor) város Fejér megyében, a Móri kistérségben.
A város Fejér megye északnyugati területén, a Vértes és a Bakony hegységek között fekvő völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól kb. 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 m környékére tehető. A közel tizenegyezerhektáros, változatos tájegyüttes főleg dom...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed,  3 Feb 2010 16:42:23 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Füzérradvány - a legszélesebb koronájú fa]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392446/fuzerradvany_-_a_legszelesebb_koronaju_fa]]></link>
  	   <description><![CDATA[Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332-1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.

A 20. század elej...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 31 Jan 2010 15:53:48 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Bódis-hegyi ősfenyves]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392441/bodis-hegyi_osfenyves]]></link>
  	   <description><![CDATA[Helyi természeti kincs a Felsőgalla fölé emelkedő hegyeken még előforduló idős fenyőkből álló szórvány. A fák többsége eléggé idős, maradtak Mária Terézia idejéből is, de van megújuló generáció. A fajtájuk szerinti feketefenyők közül a legtöbb a Bódis-hegyen található (három tömbben), de szórványosan(1 tömbben és akörül) a Kálvária-hegyen is előfordulnak 20-30-as facsoportokban. A Bódis- és Kál...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 29 Jan 2010 15:51:21 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Tiszakürti Arborétum - Hármas platán]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392440/tiszakurti_arboretum_-_harmas_platan]]></link>
  	   <description><![CDATA[A község a Kecskemét &ndash; Kunszentmárton &ndash; Tiszaföldvár háromszögben helyezkedik el, megközelítése ezekből az irányokból lehetséges.
Az Arborétum egy olyan terülten fekszik, mely korábban árterület volt, északi oldalán a Tisza-gát határolja.

Az olasz származású Bolza József fia, Bolza Péter, amikor Tiszakürtön letelepedett, építtetett egy kúriát, közben megkezdte az arborétum fásít...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 27 Jan 2010 15:48:31 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Tiszafüredi Kastélypark]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392438/tiszafuredi_kastelypark]]></link>
  	   <description><![CDATA[Tiszafüreden járva megcsodálhatjuk a Paulik Ágoston tervei alapján épült Kemény kastélyt és kastélyparkját, melyet a Hortobágyi Nemzeti Park gondoz.
1980-ban nyilvánították a park területét védetté, melynek területe több, mint két és fél hektárnyi. A kastélyhoz vezető úton jegenyefák, juharok, ostorfák és fenyőfélék: borókák, tuják adnak hűs árnyat.
A park keletkezését 1930 körüli évekre tesz...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 27 Jan 2010 15:46:39 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Cserkeszőlői Aranyosi tölgyfák]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392437/cserkeszoloi_aranyosi_tolgyfak]]></link>
  	   <description><![CDATA[A cserkeszőlői Aranyosi tölgyfákat a fürdővárostól délnyugatra találjuk, negyedórányi kerékpárútra.
A cserkeiek úgy tartják, hogy az 1850-es években ültették a makkokat a homokba, melyből az ősnövényzetet kívánták pótolni, de a rágcsálók igen nagy kárt tettek bennük.
A kocsányos tölgyekből (Quercus robur) mára már csak 11 db maradt fenn.
A bájos kis település természeti látványossága lehetne...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 25 Jan 2010 15:41:42 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Dégi Festetics-kastély parkja]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392435/degi_festetics-kastely_parkja]]></link>
  	   <description><![CDATA[A kastélyt körülvevő angolpark &ndash; az építész-kertépítész érdeme &ndash; a ritka értékes növényállományával, a romantikus szigeten található úgynevezett Holland-házzal (Mezőgazdasági Tájmúzeum volt).
Birtokosai a nagymúltú tolnai Festetich család tagjai voltak &ndash; oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a keszthelyi Georgikont alapító Festetich Györgyöt is adták &ndash;, később...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 24 Jan 2010 15:38:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Csongrád Körös-toroki fák]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392434/csongrad_koros-toroki_fak]]></link>
  	   <description><![CDATA[Csongrád városa bővelkedik óriási famatuzsálemekben, parkokban, fásított terekben és tiszteletet parancsoló fasorokban.
Kiemelten védendő, összefüggő zöldterületeinek száma 12, ezek között találjuk a Körös-toroki partfürdő területét is.
A fűz-nyár ligeterdő mellett évszázados platánfákat csodálhatunk meg Csongrádon járva.

Hír: Erdei-Gulyás Gabriella
Fotó: Civertan


Megjelent: Nevezete...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 22 Jan 2010 15:37:14 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A szentesi Széchenyi-liget]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392433/a_szentesi_szechenyi-liget]]></link>
  	   <description><![CDATA[1846 nyarán látogatott el Szentes városába Széchenyi István, amikor a Tisza szabályozásáról tárgyalt. A következő évszázadban, Oroszi Miklós bizottságának munkája nyomán készült el a Széchenyi-liget koncepciója. A koncepció lényege az volt, hogy kettős hasznosítással készüljön el a terület: egyik részén gyümölcsfaiskolát, a másik részén sétakertet álmodtak meg. 1865-ben elfogadták ugyan a beado...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:34:19 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Bükkábrányi ősfák]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392432/bukkabranyi_osfak]]></link>
  	   <description><![CDATA[A bükkábrányi ősfák vagy bükki ősfák az a 7,2&ndash;7,6 millió éves, tizenhat mocsárciprusból álló erdőmaradvány, amelyet 2007 júliusában találtak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrány melletti lignitbányában, 60 méteres mélységben.A feltevések szerint a mocsárciprusok (Taxodium) a felső miocénben, mintegy 8&ndash;7 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen, a Pannon-tó északi moc...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:31:28 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Gerlai-erdő]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392431/gerlai-erdo]]></link>
  	   <description><![CDATA[Az 1950-es években kezdődő program során a Fekete-Körös mentén olyan területek is erdősítésre kerültek, ahol korábban nem voltak erdők. A mai dobozi erdők túlnyomó részét a Körösöket kísérő tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) képezik, amelyek különböző eredetű öntéstalajon élnek. A csapadékszegény éghajlat ellenére az erdők aljnövényzete erdei fajokban gazdag.
 Az 1950-es éve...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:24:52 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Zengővárkonyi szelídgesztenyés]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392429/zengovarkonyi_szelidgesztenyes]]></link>
  	   <description><![CDATA[Júniusban borul virágba a szelídgesztenyés Zengővárkonyban, ahol a 70-es években és az ezredforduló után is nagy károkat okoztak a fákban a különböző kórokozók, kártevők. A zengővárkonyi gesztenyeszüretre messzi földről is érkeznek látogatók, hogy lássák a több száz éves famatuzsálemeket.
Rockenbauer Pál, híres természettudósunk végakarata volt, hogy itt helyezzék végső nyugalomra. Halála óta ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:22:13 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Vágják a dunapataji Száraz-erdőt]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392428/vagjak_a_dunapataji_szaraz-erdot]]></link>
  	   <description><![CDATA[Amíg Amazónia őserdeiért aggódunk, nem tudjuk megvédeni saját néhány hektáros értékeinket.

1796-ban készítették Pataj környékéről az első ma ismert térképet. Már azon is szerepel a Pataj és Harta közötti ártéren fekvő Száraz-erdő. Valószínűleg ott találták már a honfoglalók is, csak nem készítettek róla térképet. Napjai azonban meg vannak számlálva, mert tényleg napokon múlik a sorsa. Ugyani...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:19:26 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Botanikai adatlapok]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392426/botanikai_adatlapok]]></link>
  	   <description><![CDATA[A nevezetes fának, fasornak otthont adó település minél pontosabb megjelölése, a fa, fasor GPS koordinátáinak megadása után műholdas térképen bejelölése. 
Nevezéktani besorolás, morfológiai jegyek leírása az aktuális állapotnak megfelelően, növényvédelmi megfigyelések, madártani megfigyelések, javaslatok. 
A nevezetes fához, fasorhoz kapcsolódó történetek, kordokumentumok, fotók, videók, irod...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:16:16 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Védett fák Magyarországi, védett, idős fák honlapjának bemutatása]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://nevezetesfak.blogter.hu/392424/vedett_fak_magyarorszagi_vedett_idos_fak_honlapjanak_bemutatasa]]></link>
  	   <description><![CDATA[2009-ben pályáztunk és nyertünk a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumánál az idős, nevezetes és védett fák felmérését, bemutatását célzó honlap elkészítésére.
A program átfogó céljai

Magyarország idős, védettséget élvező fáinak, fasorainak a feltérképezéséhez, állapotuk folyamatos nyomon követéséhez és virtuális természetbarát kör kialakításához segítsége...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 21 Jan 2010 15:13:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
